{"id":94,"date":"2020-06-30T16:51:55","date_gmt":"2020-06-30T14:51:55","guid":{"rendered":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/?p=94"},"modified":"2020-06-30T16:53:48","modified_gmt":"2020-06-30T14:53:48","slug":"a-necronomicon-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/2020\/06\/30\/a-necronomicon-tortenete\/","title":{"rendered":"A Necronomicon T\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"\n<p><strong><em>Orion 2005.01.12. 03:14<\/em><\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Vajon t\u00e9nyleg csak Lovecraft agysz\u00fclem\u00e9nye? Szerz\u0151: Howard Philips Lovecraft<\/p>\n\n\n\n<!--more-->\n\n\n\n<p><strong>A Necronomicon t\u00f6rt\u00e9nete<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>(History of the Necronomicon)<\/p>\n\n\n\n<p><strong>Howard Phillips Lovecraft (1927)<\/strong><\/p>\n\n\n\n<p>Eredeti c\u00edme <em>Al Azif. <\/em>Az<em> Azif<\/em> sz\u00f3t az arabok olyan \u00e9jszakai(bogarak kiadta) hangok le\u00edr\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k, melyekr\u0151l \u00fagy tartott\u00e1k, hogy d\u00e9monok \u00fcv\u00f6lt\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n<p>Szerz\u0151je Abdul Alhazred, egy \u0151r\u00fclt k\u00f6lt\u0151 a yemeni Sann\u00e1b\u00f3l, aki \u00e1ll\u00edt\u00f3lag az Ommiade kalif\u00e1k alatt tev\u00e9kenykedett i.sz. 700 k\u00f6r\u00fcl. Megl\u00e1togatta Babilon romjait, Memphis f\u00f6ldalatti titkait, \u00e9s t\u00edz \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt mag\u00e1nyosan Ar\u00e1bia nagy d\u00e9li sivatag\u00e1ban, &#8211; (&#8222;Roba El Khaliyeh&#8221; vagy az \u0151s\u00f6k &#8222;\u00dcres Tere&#8221;; \u00e9s &#8222;Dahna&#8221; vagy &#8222;Karmazsin-sivataga&#8221; a modern araboknak) &#8211; melyr\u0151l \u00fagy tartj\u00e1k, hogy oltalmaz\u00f3 \u00f6rd\u00f6gi lelkek \u00e9s a hal\u00e1l sz\u00f6rnyei n\u00e9pes\u00edtik be. Err\u0151l a sivatagr\u00f3l sok furcsa \u00e9s hihetetlen csod\u00e1t mes\u00e9lnek azok, ak\u00edk \u00e1ll\u00edt\u00e1suk szerint ott j\u00e1rtak. Utols\u00f3 \u00e9veiben Alhazred Damaszkuszban tart\u00f3zkodott, ahol a <em>Necronomicon<\/em> <em>(Al Azif)<\/em> \u00edr\u00f3dott, s ahol rengeteg sz\u00f6rny\u0171 \u00e9s ellentmond\u00e1sos dolgot besz\u00e9ltek hal\u00e1l\u00e1r\u00f3l illetve elt\u0171n\u00e9s\u00e9r\u0151l (i.sz. 738). Ebn Khallikan 12. sz-ban \u00edrt biogr\u00e1fi\u00e1ja szerint egy l\u00e1thatatlan sz\u00f6rnyeteg ragadta el t\u00fcnd\u00f6kl\u0151 naps\u00fct\u00e9sben s falta fel iszonyatos m\u00f3don nagy sz\u00e1m\u00fa, hal\u00e1lra r\u00e9m\u00fclt szemtan\u00fa el\u0151tt. \u0150r\u00fclts\u00e9g\u00e9r\u0151l sok pletyka terjengett. Azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy l\u00e1tta a mes\u00e9s Iramot, m\u00e1s n\u00e9ven az Oszlopok V\u00e1ros\u00e1t, \u00e9s hogy egy bizonyos n\u00e9vtelen, sivatagb\u00e9li v\u00e1ros romjai alatt sokkol\u00f3 kr\u00f3nik\u00e1kat \u00e9s egy, az emberis\u00e9gn\u00e9l id\u0151sebb faj titkait tal\u00e1lta tneg. A t\u00f6bbit\u0151l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 muszlim volt, aki ismeretlen l\u00e9nyeket (\u0151 Yog-Sothothnak \u00e9s Cthulhunak nevezte \u0151ket) im\u00e1dott.<\/p>\n\n\n\n<p>Isz. 950-ben az <em>Azif<\/em>ot, amelyet a kor filoz\u00f3fusai nagy tisztelettel, \u00e1m babon\u00e1san forgattak, a konsantin\u00e1polyi Theodorus Philetas titokban leford\u00edtotta g\u00f6r\u00f6gre Necronomicon c\u00edmmel. Egy \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl bizonyos k\u00eds\u00e9rletez\u0151ket borzalmas tettekre \u00f6szt\u00f6nz\u00f6tt, amikor Mih\u00e1ly p\u00e1tri\u00e1rka betiltotta \u00e9s el\u00e9gette. Ett\u0151l kezdve csak titokban lehetett hallani r\u00f3la, de 1228-ban Olaus Wormius elk\u00e9sz\u00edtette a k\u00f6nyv latin ford\u00edt\u00e1s\u00e1t. A latin nyelv\u0171 sz\u00f6veget k\u00e9tszer nyomtatt\u00e1k ki: el\u0151sz\u00f6r a 15. sz.-ban (bizony\u00edthat\u00f3an N\u00e9metorsz\u00e1gban) majd m\u00e1sodszor a 17.sz.-ban (tal\u00e1n Spanyolorsz\u00e1gban); mindegyik kiad\u00e1s jelzet n\u00e9lk\u00fcli, a nyomtat\u00e1s helye \u00e9s ideje csak tipogr\u00e1fiai bizony\u00edt\u00e9kokon alapul. A k\u00f6nyv mind latin, mind g\u00f6r\u00f6g v\u00e1ltozat\u00e1t IX. Gergely p\u00e1pa 1232-ben betiltotta, nemsokkal a latin ford\u00edt\u00e1s elk\u00e9sz\u00fclte ut\u00e1n, amely felh\u00edvta a figyelmet a k\u00f6nyv l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re. Az eredeti arab nyelv\u0171 v\u00e1ltozat Wormius idej\u00e9ben elveszett, ahogy azt \u0151 maga megjegyezte az el\u0151sz\u00f3ban; (mindazon\u00e1ltal e sz\u00e1zadban bizonytalan sz\u00e1m\u00fa titkos m\u00e1solat bukkant fel San Francisc\u00f3ban, de k\u00e9s\u0151bb t\u0171zv\u00e9szek k\u00f6vetkezt\u00e9ben mind elpusztultak), \u00e9s a g\u00f6r\u00f6g v\u00e1ltozatnak &#8211; melyet Olaszorsz\u00e1gban nyomtak 1500 \u00e9s 1550 k\u00f6z\u00f6tt &#8211; sem volt semmif\u00e9le nyoma eg\u00e9szen 1692-ig, amikor egy le\u00e9gett k\u00f6nyvt\u00e1rban megtal\u00e1lt\u00e1k a maradv\u00e1nyait. Dr Dee ford\u00edt\u00e1sa soha nem ker\u00fclt nyomtat\u00e1sba, csak az eredeti k\u00e9zirat alapj\u00e1n kip\u00f3tolt r\u00e9szletek lelhet\u0151k fel. Az egyik 15. sz.-beli latin nyelv\u0171 kiad\u00e1sr\u00f3l \u00fagy tudjuk, hogy a British Museumban \u0151rzik lakat alatt, m\u00edg a 17. sz.-beli kiad\u00e1s \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a p\u00e1rizsi Bibliotheque Nationale-ban van. Egy m\u00e1sik 17. sz.-beli kiad\u00e1s a Harvardon van, a Widener Libraryben, egy m\u00e1sik Arkhamben, a Miscatonic Universityn, egy harmadik pedig a Buenos Aires-i Egyetemen. Sz\u00e1mos m\u00e1s m\u00e1solat l\u00e9tezhet m\u00e9g titokban &#8211; egy 15.sz\u00e1zadi p\u00e9ld\u00e1ny \u00e1ll\u00edt\u00f3lag egy \u00fcnnepelt amerikai milliomos mag\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t gazdag\u00edtja.<\/p>\n\n\n\n<p>Egy m\u00e9g mindig bizonytalan pletyka szerint egy 16.sz.-beli g\u00f6r\u00f6g nyelv\u0171 sz\u00f6veget pedig a Pickman csal\u00e1d \u0151rizte, de m\u00e9g ha \u00edgy is volt, 1926-ban elt\u0171nt a m\u0171v\u00e9sz R.U. Pickmannel egy\u00fctt. A k\u00f6nyvet a legt\u00f6bb orsz\u00e1g hat\u00f3s\u00e1gai betiltott\u00e1k, csak\u00fagy mint az \u00f6sszes szervezett egyh\u00e1z. Olvas\u00e1sa rettenetes k\u00f6vetkezm\u00e9nyekhez vezet.<\/p>\n\n\n\n<p>Annak idej\u00e9n az a h\u00edr j\u00e1rta a k\u00f6nyvr\u0151l (amit a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g viszonylag kev\u00e9ss\u00e9 ismer), hogy R. W. Chambers korai novell\u00e1j\u00e1nak, a <em>The King in Yellow<\/em> c\u00edm\u0171nek \u00f6tlet\u00e9t e k\u00f6nyvb\u0151l mer\u00edtette.<\/p>\n\n\n\n<p><em>Kronol\u00f3gia<\/em><\/p>\n\n\n\n<ul class=\"wp-block-list\"><li>Isz. 730 k\u00f6r\u00fcl Abdul Alhazred Damaszkuszban meg\u00edrja az <em>Al Azif<\/em>ot.<\/li><li>950 k\u00f6r\u00fcl <em>Necronomicon <\/em>c\u00edmen Theodorus Philetas leford\u00edtja g\u00f6r\u00f6gre.<\/li><li>1050 k\u00f6r\u00fcl Mih\u00e1ly p\u00e1tri\u00e1rka a g\u00f6r\u00f6g sz\u00f6veget el\u00e9geti (az arab m\u00e1r elveszett) .<\/li><li>1228-ban Olaus g\u00f6r\u00f6gb\u0151l latinra ford\u00edtja.<\/li><li>1232-ben IX. Gergely a g\u00f6r\u00f6g \u00e9s a latin sz\u00f6veget betiltja.<\/li><li>14.. Fekete bet\u0171s kiad\u00e1s N\u00e9metorsz\u00e1gban.<\/li><li>15.. G\u00f6r\u00f6g sz\u00f6veg nyomtat\u00e1sa Olaszorsz\u00e1gban.<\/li><li>16.. A latin sz\u00f6veg nyomtat\u00e1sa Spanyolorsz\u00e1gban.<\/li><\/ul>\n\n\n\n<p>A le\u00edr\u00e1st ki kell p\u00f3tolnunk egy 1927 november 27-i keltez\u00e9s\u0171 lev\u00e9llel, melynek c\u00edmzettje Clark Ashton Smith volt:<\/p>\n\n\n\n<p>Nincs es\u00e9lyem \u00faj anyag k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re ezen az \u0151sz\u00f6n, de m\u00e1r vannak feljegyz\u00e9seim \u00e9s v\u00e1zlataim, melyek k\u00e9s\u0151bbi t\u00f6rt\u00e9neteim alapj\u00e1ul fognak szolg\u00e1lni. Bizonyos adatokat jel\u00f6ltem ki az \u0151r\u00fclt arab Abdul Alhazred h\u00edres \u00e9s elmondhatatlan Necronomiconj\u00e1b\u00f3l! \u00dagy t\u0171nik, hogy ezt a megd\u00f6bbent\u0151 istenk\u00e1roml\u00e1st Sanna egyik sz\u00fcl\u00f6ttje alkotta Jemenben, aki Kr.u. 700. k\u00f6r\u00fcl \u00e9lt \u00e9s pr\u00e9dik\u00e1lt \u00e9s sok rejt\u00e9lyes utat tett meg Babilon romjaihoz, Memphis katakomb\u00e1ihoz, \u00e9s Ar\u00e1bia d\u00e9li sivatagainak \u00f6rd\u00f6gj\u00e1rta \u00e9s j\u00e1ratlan pusztas\u00e1gaihoz &#8211; a Roba el Khaliyeh-hez, ahol \u00e1ll\u00edt\u00e1sai szerint az emberis\u00e9gn\u00e9l kor\u00e1bbi feljegyz\u00e9seket tal\u00e1lt, \u00e9s ahol megtanult Yog-Sothoth-hoz \u00e9s Cthulhu-hoz im\u00e1dkozni. A k\u00f6nyv Abdul \u00f6regkor\u00e1nak term\u00e9ke volt volt, melyet Damaszkuszban \u00edrt, \u00e9s amelynek eredeti c\u00edme a Al Azif volt &#8211; azif (cf. Henley&#8217;s megjegyz\u00e9se a Vathek-hez) n\u00e9vvel illetik azokat a furcsa \u00e9jszakai zajokat (rovarok hangj\u00e1t), melyet az arabok a d\u00e9monok \u00fcv\u00f6lt\u00e9s\u00e9nek neveznek. Alhazred sz\u00f6rny\u0171 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt 738-ban halt meg &#8211; vagy t\u0171nt el. 950-ben a biz\u00e1nci Theodorus Philetas Necronomicon n\u00e9ven ford\u00edtotta g\u00f6r\u00f6gre, \u00e9s sz\u00e1z \u00e9v m\u00falva Konstantin\u00e1poly p\u00e1tri\u00e1rk\u00e1ja, Mih\u00e1ly parancs\u00e1ra \u00e9gett\u00e9k el. Latinra Olaus ford\u00edtotta 1228-ban, de IX. Gy\u00f6rgy p\u00e1pa 1232-be betiltotta. Az eredeti arab sz\u00f6veg m\u00e9g Olaus el\u0151tt elveszett, \u00e9s az utols\u00f3 g\u00f6r\u00f6g m\u00e1solatot Salemben semmis\u00edtett\u00e9k meg 1692-ben. A k\u00f6nyvet a 15., a 16., \u00e9s 17. sz\u00e1zadban is kinyomtatt\u00e1k de kev\u00e9s m\u00e1solat maradt fenn. B\u00e1rhol l\u00e9tezik is, gondosan \u0151rzik a vil\u00e1g j\u00f3zans\u00e1g\u00e1nak \u00e9s j\u00f3l\u00e9t\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Egyszer egy ember v\u00e9gigolvasta a Miskatonic Egyetem k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban, Arkhamban \u0151rz\u00f6tt m\u00e1solatot &#8211; v\u00e9gigolvasta \u00e9s bomlott elm\u00e9vel menek\u00fclt a hegyek k\u00f6z\u00e9&#8230; de ez m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net!<\/p>\n\n\n\n<p>\u00c9s egy m\u00e1sik lev\u00e9lben (James Blish-hez \u00e9s Villiam Millerhez, 1936), Lovecraft mondja:<\/p>\n\n\n\n<p>A pokoli \u00e9s undor\u00edt\u00f3 Necronomikon biztons\u00e1gi m\u00e1solataival szerencs\u00e9sek vagytok. Ezek a 15. sz\u00e1zadi, n\u00e9metorsz\u00e1gi latin nyelv\u0171, vagy az 1567-ben It\u00e1li\u00e1ban nyomott g\u00f6r\u00f6g, vagy az 1623-as spanyol ford\u00edt\u00e1s m\u00e1solatai? Esetleg valamelyik m\u00e1sik sz\u00f6veg m\u00e1solatai ezek?<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Orion 2005.01.12. 03:14 Vajon t\u00e9nyleg csak Lovecraft agysz\u00fclem\u00e9nye? Szerz\u0151: Howard Philips Lovecraft<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[15,13,20,28],"class_list":["post-94","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-cthulhu","tag-cthulhu","tag-cikkek","tag-erdekes","tag-tortenet"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/94","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=94"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/94\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":95,"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/94\/revisions\/95"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=94"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=94"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tb.ronilo.hu\/index.php\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=94"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}